A Dojo Neve és Logója

A harcművészeti iskolák és szervezetek nevei általában reflektálnak az ott tanított stílusokra, a helyre, vagy a szellemiségre. Emellett, a japán eredetű harcművészeteknél gyakori a japán kifejezésekből összeállított név, ami a stílusok eredetének fontosságát és tiszteletét szimbolizálja. Iskolánk elnevezésénél mi is ezeket az irányelveket tartottuk szem előtt, hogy a választott név a Dojo lényegét a lehető legjobban reprezentálja.

A Dojo központjában (Shomen) elhelyezkedő kép tartalmazza a logót, illetve bal oldalon a Dojo teljes nevét japánul, jobb oldalon pedig az Önvédelem és a Harc Útja kifejezéseket, szintén japánul.

– Zen (全) teljes, egész, összetett, komplex      

– Shin (真) helyes, igaz, reális, természetes

– Bu (武) harc, háború, katonai

– Jutsu (術) művészet, technika

– Kai (会) közösség, csapat, klub, központ

– Goshin (護身) önvédelem

– Jutsu (術) művészet, technika

– Bu (武) harc, háború, katonai

– Do (道) az út, a természet útja (Tao)

A Zen-Shin egy összetett kifejezés, melynek jelentése: teljes, összetett és valódi, reális, természetes. Ez első sorban az általunk tanított stílusokra és az edzésekhez való hozzáállásunkra utal, mivel a Seibukan Jujutsu a harcművészeti spektrum egy jelentős részét önmagában is lefedi, a Ninjutsu pedig még ezen felül is minden lehetséges működő és használható technika, eszköz, vagy alapelv használatát megengedi és szorgalmazza. A technikai repertoárunk tehát elviekben határtalan, vagyis nem korlátozódik egy bizonyos számú technikára vagy mozgásformára, hanem azok végtelenségéből (Zen) merít, mindig az adott célnak és körülményeknek megfelelően. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy az alkalmazott mozdulatokat, technikákat a realitás és a természetesség (Shin) szellemében tanítsuk, így megőrizve az edzések egészséges mértékét, az átadott tudás hitelességét, valamint fejlesztve a harcművészeti technikáink valódi hatékonyságát. Ezt a szemléletet tükrözi a Zen-Shin.

A névhez hasonlóan, a logó tartalma és jelentése is a Dojo szellemiségét tükrözi. A kör forma és a magyar név fontossága magától értetődő, azonban a központi ábra megértéséhez talán szükség lehet egy kis magyarázatra. A középen látható, házra emlékeztető alakzat valójában a „Kai” (会) japán írásjel kissé átalakított változata, aminek eredeti jelentése: közösség, csapat, klub, központ; a logóban pedig magát a Dojo-t szimbolizálja. Ezt veszi körül a négy különböző színű ívelt forma, amelyek a négy természeti elem (Tűz, Víz, Föld, Levegő) körforgását szimbolizálják. Az ellentétes elemek egymással szemben helyezkednek el (pl. Föld – Levegő), jelképezve a külvilágban (és bennünk) uralkodó erők és ellenerők dualizmusát, amely a legtöbb természeti jelenségben fellelhető (pl. fent – lent, kemény – lágy, aktív – passzív). A négy elem energiái egymást kiegészítik, és egymással harmonikus kapcsolatban, együtt hozzák létre magát a természetet és az életet. Ezért már a legősibb kultúrák szimbolikájában is megtalálhatóak a természeti elemek motívumai, hiszen ezekből épül fel minden ami bennünket körülvesz, sőt, bennünk is ugyanúgy megtalálhatóak a karakteres tulajdonságaik, mint különböző személyiségtípusok, jellemvonások, érzelmek, vagy reakciók. Fontos tehát, hogy önmagunkban is felfedezzük a különböző elemek jelenlétét, mert így jobban megérthetjük saját magunkat, az erősségeinket, gyengeségeinket, vagy a problémáinkat, és így el tudunk indulni egy kiegyensúlyozottabb élet felé vezető úton.

Bár a Ninjutsu-ban és a Battojutsu-ban is helyenként feltűnik ez a megközelítés, a Seibukan Jujutsu filozófiája szinte teljesen az elemekre és a hozzájuk kapcsolódó jellemzőkre, alapelvekre épül, így a Dojo-ban is különös figyelmet szentelünk ennek a szemléletmódnak, és ezt szimbolizálja a logó két összetevője is: kívül a négy természeti elem körforgása, középen pedig maga a Dojo, ahol állhatatos gyakorlással próbálunk önmagunkban és a külvilágban is harmóniát, egyensúlyt létrehozni.

Tudj meg többet a Seibukan Jujutsu-ról itt!